Lucifer, V8, Krisztus és Végbél: csupán néhány azokból a meglepő nevekből, amelyekkel az új-zélandi szülők szerették volna egy életre megajándékozni gyermekeiket, és amelyeket elutasított a helyi belügyminisztérium.
A hivatal a közelmúltban hozta nyilvánosságra azoknak a babaneveknek a feketelistáját, amelyek az elmúlt egy évtizedben fennakadtak az ország anyakönyvvezetőinek a szűrőjén. Világszerte ma is szigorú előírások vonatkoznak az utónévválasztásra - akár gyakorlati, akár tradicionális okokból -, ám akadnak olyan országok is, ahol az idő megenyhítette a szabályokat. A magyar névadási jogszabályok egyértelmű korlátokat tartalmaznak, ugyanakkor a gyermekek védelme még így sem megoldott, és sokszor ki vannak téve a szülők meggondolatlan kreativitásának.
Ross McPherson új-zélandi anyakönyvihivatal-vezető közlése szerint az országban nincs konkrét törvényi tiltás a neveket illetően, nem csoda hát, hogy az utóbbi évtizedben akadtak olyan szülők, akik még csak nem is szavakat, hanem számokat (89), betűket (J, I, T) vagy írásjeleket (*) adtak volna keresztnévnek a gyermeküknek.
Kevés olyan személyes döntés van az életben, mint a gyermek nevének a kiválasztása, mégis világszerte bevett gyakorlatnak számít a családi- és az utónevek törvényi szabályozása. Dániában az ifjú szülők utónévjegyzékből válogathatnak, Portugáliában külön listákon tüntetik fel a tiltott és az engedélyezett neveket. Izlandon egy nyelvszakértőkből álló testület mond ítéletet minden szokatlan választás felett. A német anyakönyvvezetők tiltják a legtöbb főnév és helységnév használatát, és nem nézik jó szemmel az olyan semleges nemű megoldásokat sem, mint például a Kim. Egy szakértőkből álló német társaság konkrét segélyvonalat üzemeltet a névadás terén megszorult szülők számára, mindezt persze jó pénzért.
Az elsődleges cél a gyermek védelme
A kormányok szerint a szabályozások elsősorban a gyerekek érdekeit szolgálják: megvédik őket az olyan abszurd nevektől, amelyek problémákat okozhatnak számukra a későbbiekben, mint például a Sinbin, amely a jéghokiban és a rögbiben is a büntetőpad egyik angol nyelvű szinonimája. Emellett a korlátozás másik célja az olyan nevek kiszűrése, amelyek sértőek lehetnek másokra nézve: ilyen például a sírni és a Jézus szavakból alkotott Jesuswept (Jézus sírt).
Vannak országok, ahol az anyakönyvvezetőknek nincs lehetőségük arra, hogy a törvény eszközével lépjenek fel a szülői "kreativitással" szemben. Ilyenkor a bíróság és a gyermekvédelmi hatóságok léphetnek akcióba. 2009-ben egy New Jerseyben élő pártól megvonták a gyermekük felügyeleti jogát, miután a kisfiút Adolf Hitlerre keresztelték. A The Economist brit hetilap riportja szerint persze jóval enyhébb szempontok is közre játszanak az utónévválasztási szabályozásban.
A magyar utónévbizottság által eddig elfogadott és népszerű nevek közé tartoznak a lányok esetében a becéző formák (Lüszi) és a kettős női nevek (Annadóra). A magyar szülők gyakran választanak kevésbé ismert bibliai (Sifra), vagy görög eredetű neveket (Damjána), egzotikus hangzásúakat (Zahira) és felújított régi neveket (Ankissza). Előfordulnak a férfi vagy női alakváltozattal nem rendelkező nevek, például Damjána - a férfi Damjánból -, vagy Tamina - a német Taminoból -, és ugyanígy népszerűek a növénynevek (Gyömbér, Szamóca), valamint az írói névalkotásból keletkezett nevek (Bóbita) is.
- Elutasításra kerülnek ugyanakkor azok a nevek, amelyek idegen helyesírásúak (Fanny), más kultúrkörben férfi és női nevek is lehetnek (Zoel, Éden), idegen eredetű családnevek (Barrera, Zidane), túl köznévi jelentésűek (Szivárvány, Masni), mesefigurákat jelölők (Vackor, Bogyó), vagy túlságosan becéző névalakok (Babszi) - sorolta a példákat Raátz Judit, az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos munkatársa.
Új-Zélandon továbbra is a főnemesi címekre hajazó keresztnevek - például King (Király), Prince (Herceg) és Baron (Báró) - vezetik a leggyakrabban visszautasított nevek listáját. Staffan Nyström, az Uppsalai Egyetem munkatársa szerint a Svédországban hatályban lévő szigorú szabályok célja egykor az volt, hogy megakadályozzák a már létező családnevekhez hasonló kreációk megszületését, a névváltoztatási kérelmeket éppen ezért még ma is jóvá kell hagynia a helyi szabadalmi hivatalnak.
A patriarchális hagyományokat őrző Olaszországban nem engedélyezik, hogy a gyerekek az édesanyjuk leánykori nevét viseljék, még kettős - kötőjeles - vezetéknév formájában sem.
Zöld Dió és Erdei Szamóca
Vannak azonban országok, ahol idővel enyhültek a szabályok. Franciaország 1993-ban intett búcsút az anyakönyvezhető neveket felsorakoztató "szent" listának. Két évvel később Izland is úgy döntött, hogy többé nem teszi kötelezővé a bevándorlók számára a helyi nevek felvételét.
A gyermekek védelme Magyarországon sem megoldott: továbbra is sokszor ki vannak téve a szülők játékos kedvének, senki sem korlátozza ugyanis azt, hogy ma Magyarországon valakit Zöld Diónak, Földi Epernek, Erdei Szamócának, Száraz Virágnak, Bátor Hősnek vagy Egri Vitéznek hívjanak.
Mindenek fölött légy... egyedi nevű
Az új szabályozások gyakran egyszerű műszaki, gyakorlati okokra vezethetőek vissza: a kormányok adatbázisainak például meggyűlhet a bajuk a túlságosan hosszú nevekkel.
Új-Zélandon éppen ezért legfeljebb száz karakterből állhat a keresztnév, Massachusetts amerikai szövetségi államban pedig negyven karakterre kell korlátozódnia a szülői fantáziának. Kína sajátos nehézséggel küzd ezen a téren: bár a több tízezer karakterből álló nyelv számtalan névlehetőséget rejt magában, mégis az archaikus vagy ritka jelek problémát jelenthetnek a számítógépek számára. Ugyanezzel a kihívással kell számolniuk a misztikus hangzású neveken gondolkodó japán szülőknek is.
A legtöbb országban tiltják az idegen nyelvű ábécéből gazdálkodó neveket, és sok helyen a külföldi mellékjelek használatát sem engedélyezik. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó Carlton Larson szerint az állam anyakönyvvezetői - szokatlan módon - tiltják az összes pont és egyéb betűék használatát, ami azt jelenti, hogy az ország legnagyobb arányban spanyol ajkú államában nem lehet a gyerekeket Josénak keresztelni.
Mondd meg a neved, megmondom ki vagy
Az, hogy a névnek milyen és mekkora jelentősége van az ember életében, már más kérdés.
Egy 2002-es tanulmány szerint az egyénekre tudtukon kívül hatással lehet a keresztnevük. Georgia amerikai szövetségi államban például aránytalanul nagy számban élnek Georgia nevű lányok. A Dennisre keresztelt fiúk nagyobb valószínűséggel lesznek fogorvosok, mint a Walterek - angolul a dentist fogorvost jelent -, míg a George-ok erős hajlandóságot mutatnak a földtan, vagyis a geológia iránt.
Azok az akadémikusok, akiknek a neve az ábécé elején szereplő betűkkel kezdődik, nagyobb eséllyel jutnak jó egyetemi álláshoz - ez valószínűleg összefügg azzal, hogy a tanulmányok szerzőit szintén betűrendben tüntetik fel -, és ugyanez a helyzet a politikusok neveit felsorakoztató szavazócédulákkal is.
A nevek kapcsán sokan nincsenek megelégedve szüleik döntésével, és inkább a saját kezükbe szeretnék venni a sorsukat. George Osborne brit pénzügyminiszter például a Gideon nevet kapta születésekor, és 13 évesen döntött a névváltoztatás mellett. A brit Deed Poll Service ügyvédi iroda a szigetország 60 ezer lakójának segített nevet változtatni 2011-ben, míg egy évtizeddel korábban mindössze ötezren vágtak bele a 33 fontnál (11 600 forintnyi összegnél) kezdődő eljárásba.
Az Egyesült Államokban működő bíróságok hasonló tendenciáról számolnak be. A névváltoztatók közül sokan csupán a szüleiktől kapott keserű örökségtől szeretnének megszabadulni, míg mások éppen azt sajnálják, hogy annak idején nem kaptak fantáziadúsabb nevet - megkülönböztető jelet - gondviselőiktől.
